Cikkek Az angolpólya előnyei a gyermekkori csípőízületi rendellenességek megelőzésében Megszületéskor minden baba csípője fejletlen, mivel a valódi elcsontosodás csak másfél, 2 éves korban várható. Ezért addig minden csecsemő csípője fejlődik, csontosodik és csak később alakul ki a végleges helyzete. Ebben a korban még mód van arra, hogy a csípőízület fejlődését teljessé tegyük a megfelelő testhelyzet biztosításával. Az izmok húzóereje és az ízületek erőviszonyai leginkább akkor optimálisak, ha a baba a lábát minden akadályozás nélkül terpeszben tarthatja (ezt az izmok tónusa lehetővé teszi és a baba automatikusan felhúzza és optimális helyzetben tartja a lábait, ha a ruházata vagy más nem akadályozza). Ebben gyakran meggátolhatja egy-egy szoros ruhadarab, harisnya vagy nadrág, ezért, ami a leginkább alkalmas viselet ebben az életkorban, az az angolpólya, amely mozgásteret ad a kicsinek.  Az angolpólya segít megelőzni és korrigálni a helytelen méhen belüli lábtarás (kényszertartás) miatt kialakult csípőízületi rendellenességeket, mint például a csípőficam. A rendellenesség lényege a csípőízület vápájának (az ízületi ároknak) elégtelen fejlődése (diszplázia), melynek következtében a combcsont (femur) ízületi feje kimozdítható a vápából (ízületi árokból - acetabulum). A ficam lehet részleges (szubluxáció), amikor a kapcsolat még megmarad az ízületi árok és az ízületi fej között, és lehet teljes (luxáció), amikor az ízületi fej az ízületi árokkal nem érintkezik. Instabil ízületről akkor beszélünk, ha egy kismértékű, részleges ficam kézzel létrehozható és megszüntethető. A rendellenesség pontos oka nem ismert. Genetikai tényezők szerepére utalnak a következő tények: Lappföldön és a született amerikaiak között a rendellenesség gyakorisága sokkal magasabb (25-50/1000 fő), míg Kínában és az afro-amerikaiak között nagyon alacsony. A rendellenesség tízszer gyakoribb azok között, akiknek valamelyik szülője csípőficammal született. Lánygyermekeknél a rendellenesség kétszer gyakoribb. Az ok sok esetben a magzat méhen belüli kényszertartása. A medencevégű fekvésből születettek között a gyakoriság 20%, a teljes népességben 2-4%. Jóval gyakoribb ikrek közt, kórosan kevés magzatvíz mellett születettek. A csípőficam gyakoriságát fokozzák a helytelen pelenkázási szokások és a szoros pólyázás. A csípőízület fejlődését akadályozhatják a túl szoros ruhadarabok, mint a mostanában divatos kisnadrág, farmer vagy szorosabb harisnya, ezért ezek használata ellenjavallt egészen addig, míg a gyermek lábra nem áll. A még nem járó kisgyermeknek nincs is szüksége arra, hogy efféle divatos ruhadarabokba öltöztessék, mert ezek hosszútávon károsan befolyásolhatják a csípőízület és a később kialakuló járásminta fejlődését. Az ilyenkor leginkább ajánlható öltözék az angolpólya, mert csak ez biztosít olyan mozgásszabadságot és ízületi helyzetet, ami a legideálisabb a csípőízület fejlődéséhez (illetve szükség esetén a terpeszpelenka, ha ortopédiailag indokolt, Pavlik-kengyel mellett) Instabil csípőízület minden 60. újszülöttnél kialakul, viszont az esetek 88%-ában, ha az ízület fejlődéséhez optimális testhelyzetet biztosítjuk, a csípőízület 2 hónapos korra stabillá válik. A részleges és teljes csípőficam gyakorisága 1/1000 gyermek. A korai esetek már az újszülött első vizsgálatánál kiderülnek. Klasszikus jele az ún. Ortolani tünet. Lényege, hogy a csípőízület behajlított térdek mellett történő kifelé és befelé forgatásával egy hallható és tapintható mély kattanás jelzi az ízületi fej luxációját, majd az ízületi vápába történő repozícióját. Ha a korai csípőficamot nem észlelik, vagy a csípőízület nem a fejlődésének megfelelő helyzetben van (leszorítva, szoros ruhában vagy helytelenül pelenkázva) kialakulhat a későbbi, 3-6 hónapos korban jelentkező ficam. Ennek tünetei már más jellegűek. Ekkor a szubluxált, luxált (ficamodott) izületi fej kóros állapotban rögzül. Ilyenkor az egyik végtag rövidebb. A comb redői aszimmetrikusak. Az érintett végtag a másiktól nehezen távolítható. Későbbi életkorban jellegzetes mozgászavar jön létre, álláskor, járáskor az érintett végtagot a beteg kifelé fordítja. A kétoldali csípőficamot – különösen késői szakban –, nehéz felismerni. A fentiekben említett tünetek általában hiányoznak. Ezért minden esetben a megelőzés (megfelelő lábtartás biztosítása angolpólyázással) és a korai szűrés javasolható. A már kialakult csípőficamot Pavlik-kengyellel vagy korrigált helyzetben történő gipszeléssel kezelik, mely során szintén nagy segítséget nyújt számunkra az angolpólya adta nagy mozgásszabadság. A kengyelben a gyermek egyáltalán nem viselhet harisnyát vagy nadrágot, mert az akadályozná a kengyel korrekciós helyzetbe húzását, ezért ebben az esetben a babát a legjobb, ha csak angolpólyába öltözetjük, amíg a kengyel le nem kerül róla. Ha pedig a kengyel már elhagyható, még fontosabb, hogy nagy mozgásteret biztosítsunk a csípőnek. A kengyel sokáig egy erősen feszített és terpesztett helyzetben rögzítette a lábat, tehát ez idő alatt az alsó végtagi mozgások, mozgásminták kialakulása és fejlődése akadályozott lehet. Ezért a Pavlik- kengyel kezelés után is kiemelt fontossága van az angolpólya használatának. Webdesign & karbantartás: AllRight4You.eu, minden jog fenntartva! All rights reserved 2007-2009.